KXL blogja

V. Károly spanyol király 1519-ben szó szerint megvette a császári címet. A pontos kimutatás szerint pénzben és ajándékban a választófejedelmek 498 274 rajnai forint 46 krajcárt kaptak. A többi kiadás kb. 350 ezer rajnai forint volt. A teljes költségből mintegy 500 ezer rajnai aranynak megfelelő összeget a Fuggerek kölcsönöztek.

Miksa császár (V. Károly nagyapja) még életében mintegy százezer magyar aranyforintnak megfelelő pénzt és ajándékot osztott szét a magyar és lengyel urak között, hogy unokája császárrá választását biztosítsa.

II. Lajos magyar király ekkor cseh uralkodóként választófejedelem is volt. Mivel kiskorú - 11 éves - szavazatáért a főurakat kellett megvenni. A spanyol király követei bizalmasan felkérték Lajos királyt, hogy ingadozó tanácsosainak küldőjük részéről pénzt ajánljon fel. Lajos úgy nyilatkozott, hogy ilyen eljárás nem egyeztethető össze királyi méltóságával. Az ellen azonban nem volt kifogása, hogy a követek maguk tegyenek megvesztegetési kísérletet.

A 28 tagú királyi tanácsadó testület két legbefolyásosabb tagja, Szalkai László kancellár, váci püspök, és Szatmári György főkancellár, pécsi püspök volt.

Szalkai háromezer, Szatmári pedig ötezer magyar aranyforintnak megfelelő összeget kapott. Szatmári elfogadta ötezret, de Johannes Cuspinianus követnek megjegyezte, hogy többet is megérdemelne, mert a francia követ tízezer aranyat ígért neki vagy még egy gazdag püspökség jövedelmét. A jobbágysorból feltört Szalkai valószínűleg származása miatt nem számíthatott a háromezernél többre.

Ferenc francia király támogatása a magyar urak részéről valójában fel sem merülhetett, mert közismert tény volt, hogy hajlandó az oszmán szultánnal is szövetkezni.