Adatok magyar aranyforintban, ill. 100 ezüstdénárnak megfelelő elszámolási forintban. Ekkor átlagosan kb. 5-10 százalékkal ér többet az aranyforint, nincs még jelentős különbség.
1495 körül a magyar hadban, átlagosan:
- egy lovas havi zsoldja: 3 forint,
- egy gyalogos havi zsoldja: 2 forint,
- egy várkatona havi zsoldja: 4 forint.
(A várkatona a vár karbantartásán is dolgozik, és nem sűrűn számíthat zsákmányra.)
1503-ban a királyság "állami" bevétele mintegy 220 ezer aranyforint, ebbõl 166 ezret vitt el a végvárak fenntartása, ami így sem fedezett minden költséget.
1504-ben csak a zsoldra és felszerelésre költött összeg kb. 113 ezer aranyforint, 1511-ben pedig 128 266 aranynak megfelelő összeget számoltak el erre.
1516-ban a velencei követ 140 ezer aranyforintra becsülte a kincstár bevételét, és 100 ezerre a hadikiadást.
Fentiek elvileg békeévek.
1523-ban, háborús időszakban, a ténylegesen befolyó bevétel kb. 88 ezer, a hadikiadás 156 ezer aranyforint.
Jajca éves költségvetése ezidőtájt kb. 25 ezer aranyforint. Egy jelentősebb karbantartás 1500 aranyba került, úgy, hogy a várbirtok jobbágyainak robotban végzett munkájáért nem fizettek.
Batthyány Boldizsár (?-1520) 1493 és 1502 között többször volt jajcai bán. A kincstár 4000 arannyal tartozott neki, ezért másodszor már csak úgy vállalta, hogy adómentességet kapott somogyi birtokaira. A birtokán így a királynak járó adót maga szedette be, és ebből fedezte tisztsége kiadásait.
Mátyás király halála után rohamosan csökkent a király bevétele. Az országgyűlés az oszmán fenyegetés miatt kimondta, hogy egyes tisztségekre csak gazdag urakat szabad tenni, mert általában saját vagyonukból kellett fedezni a kiadásokat.
Az úgynevezett "védelmi tisztségek":
- temesi ispán,
- jajcai bán,
- horvát-szlavón bán,
- kalocsai érsek,
- dél-magyarországi kapitányságok,
- erdélyi vajda.
Corvin János horvát-szlavón bánsága idején a Hunyadi-vagyon jelentős része elúszott, nagyrészt a hadikiadások miatt.
Báthori István nádor temesi ispán is volt, 1520 körül a király már 28 ezer aranyforittal tartozott neki.
Török Bálint nándorfehérvári bánnak 70 ezer, Orlovchich Gergely zenggi kapitánynak 16 ezer aranyforinttal tartozott a kincstár.
1521-ben a kalocsai érsek elszámolt bevétele 3192 aranyforint, becsült hadikiadása 25 ezer aranyforint.
A szultáni kincstár bevétele az 1526-os pénzügyi évben:
kerekítve 477 millió akcse = kb. 9,5 millió magyar aranyforint.
Hadikiadás ebben az évben:
kerekítve 360 millió akcse = kb. 7,1 millió magyar aranyforint.
A szultán egy naptári hétre esõ tényleges bevétele több, mint a magyar király éves (és teljesen soha be nem szedett) bevétele.
(1 magyar aranyforint hivatalosan 50 akcse, ezzel számoltam. Az isztambuli piaci árfolyam ekkor kb. 52-53 akcse, a lényegen nem változtat.)
